300 évvel ezelőtt, 1720. május 15-én született Hell Miksa jezsuita csillagász, aki egy Vénusz-átvonulás megfigyelése alapján kiszámolta a Naprendszer méretét. Hogyan tudták ezt 300 évvel ezelőtt "megmérni"? Ha érdekel téged ez a téma, olvasd el ezt a könyvet :

Csupor Tibor: Csillag és ősi szó

Ezt a szerény jezsuita csillagászt nem is az ősi szó, hanem egy ritka csillagászati jelenség megfigyelésének vágya vitte messze északra, a sarkkörön túlra. Közben a távoli lapp nép nyelvének kutatásával is foglalkozott.  Társa volt Sajnovics János. Kettejük történetét, különösen a nagy jelentőségű vardői expedíció eseményeit adja elő az író dokumentumokra alapozott, de közvetlen stílusú írása. A könyvet érdekes képanyag egészíti ki.

„Nagyobb csodát nem tudok elképzelni, mint hogy a fehér papíron a fekete betűk megelevenednek. Megindul a fejben a képzeletmozi. Az olvasás a legfontosabb.”

(Csukás István)

Kis Piroska elment erdőbe olvasni,
– piros sapka fején, a hajában masni –
csinos kosarában mezei virágok,
s a nagyi ebédje, s egyéb finomságok.
Ám azt már Piroska rég elfelejtette…
S amikor a könyvét estére letette,
nem furdalta lelkét mai napi tette,
hogy a nagymamáját még meg sem etette…

Belebújok a könyvbe,
Hátrahagyok én mindent,
Belebújok a könyvbe,
Felépítem az embert.

A sorok közt olvasok
Én betűről-betűre,
Vállamon nem foly össze
Se mondatok, se sorok.

Tanulom a tudományt,
Építem így az embert,
Fejlődik a tudatom,
Fejlődik hát a szellem.

Felnézek az íróra,
Hogy ragyog már az arca,
Hogy van, ki ezt olvassa,
Így lelassul az óra,

Így időm, mint a tenger,
Haladok most már tovább,
Mert épül már az ember,
És ezt nem hagyom alább.

Belebújok a könyvbe,
Hátrahagyok én mindent,
Belebújok a könyvbe,
Felépítem az embert.

Kibújok én a könyvből,
Felépült már az ember,
A szellemi erőből
Legyen sok, mint a tenger.

https://www.cinyau.com/egy-konyvesbolt-ahol-cicakat-is-orokbe-lehet-fogadni/?fbclid=IwAR27660SRRWtz9MOLs_M_7zaLO6nR-vaLULNz_jVE0VFHYeyf0aO6xCz8o8

Iskolába járok immár,
betűvetést tanulok;
írni fogok, mint a nagyok,
füzet fölé lapulok.

Az ábécé betűi közt
egyik kicsi, másik nagy;
rajzolgatom, kerekítem,
a ceruzám nyomot hagy.

A tanító néni mondta,
ez a vetés mire kell:
tudás fáján jó magasra
mászhatok e jelekkel!

Úgy bizony, mert a kisdiák,
ha olvasni megtanul,
a sok rejtett ismeretlen
ismerőssé alakul.

Mert a betűk jó sorrendben
mondatokat alkotnak,
s ha megtanulsz te is írni,
kulcsa lesz a titoknak.

Mert aki ír, az már akár
könyveket is olvashat,
s az internet káoszában
sok csodára bukkanhat.

A tudomány előttem már
nem lehet egy nagy titok -
Egyetemi évek után
betegeket gyógyítok!

https://konyvesmagazin.hu/nagy/helsinki_oodi_konyvtar_olvasas.html?fbclid=IwAR2hO2qrTOT3K4EwGQpSnUnmBaARTYsblVPwgvBw-WM3Ki6i-8r_0bELfYo

Egy másik cikk ugyanarról a könyvtárról:

https://index.hu/kultur/epiteszet/2019/11/27/a_vilag_legjobb_konyvtara_oodi_helsinki_finnorszag_konyvtar/?fbclid=IwAR1IdzJw8Dk-UwoGZlXC6Bw4vOHZa1ZMYPu8I3dO8ja2