A római időkben november 11. a téli évnegyed kezdő napja volt, ekkor az új termésből és az újborból tartottak nagy lakomát. Általában ludat, vagyis a hadisten, Mars szent madarát fogyasztották. Ebből lett népies szófejtéssel „Márton madara”.

 A Márton-napi népszokások egyrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez, illetve az advent közeledtéhez kötődnek.

A mai napig legnépszerűbb az a népszokás, hogy Márton napján libát eszünk. Ti ti fogtok ma finom libasültet enni?
A sült liba mellcsontjából az időjárásra jósoltak: ha a csont barna és rövid, akkor sáros lesz a tél, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas.

Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”  Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

 A lakmározásnak kedvezett az is, hogy a hagyomány szerint ilyenkor nem volt szabad takarítani, mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta. Novemberben már le lehet vágni a tömött libát, ezért a Márton-napi ételek jellemzően libafogások, így például libaleves, libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal, mert a rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Szokás volt, hogy a liba húsából, különösen a hátsó részéből, küldenek a papnak is, innen ered a „püspökfalat” kifejezés.

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria városában, mai elnevezéssel Szombathelyen látta meg a napvilágot 316-ban. A római császár katonájaként szolgáló Márton egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve pedig fordulat állt be Márton életében: Isten szolgálatába állt. 

 Jóságáról már élete során is legendák keringtek, s az alázatos misszionáriust püspökké akarták szentelni.  A monda szerint, mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől a szolgalelkű Márton a ludak óljában bújt el. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták Márton rejtekhelyét. Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték.

Nincs szebb madár, mint a lúd,

nem kell néki gyalogút,

télen, nyáron mezítláb

Úgy kíméli a csizmát

Réce-ruca vadliba, jöjjenek a lagziba

Kést kanalat hozzanak, hogy éhen ne haljanak

Ha jönnek lesznek, ha hoznak esznek

Ej-haj vadliba, mit ettél a lagziba?

Tekintetes káposztát

méltóságos rántottát

Iskolarádió adása: november 9.

Kedves Gyerekek! Itt a sulirádió! Ma november 9. van, az év 313. napja a Gergely-naptár szerint. Már csak 52 nap maradt hátra az évből.

 Érdekes események, amelyek november 9.-én történtek:

• 1330–ban megkezdődött a Posadai csata, melyben Károly Róbert magyar király serege vereséget szenved  Basarab havasalföldi fejedelem seregétől.
• 1799–ben Bonaparte Napoleon államcsínyt hajtott végre, megdöntötte a Direktórium uralmát. Másnap katonáival szétkergette az ötszázak tanácsát, és mint első konzul ő lett Franciaország diktátora.
• 1918–ban  Vilmos német császár bejelentette lemondását.
• 1941–ben Budapesten is bevezették az új forgalmi rendet, a jobb oldali közlekedést. Vidéken ez már 1941. július 6. óta érvényben volt.
• 1967–ben volt az amerikai Saturn V óriásrakéta sikeres első repülése.
• 1973–ban Budapesten megnyílt a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza.
• 1975–ben Andrej Szaharov szovjet tudósnak odaítélték a Nobel-békedíjat, amit hivatalosan decemberben vett át.
• 1995–ben Az Európa Tanács tagja lett Macedónia és Ukrajna.
• 1997–ben  János Pál pápa boldoggá avatta Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt.

A következő zenét a rajzversenyhez ajánljuk: Schubert: Az útjelző

 Híres emberek, akik november 9.-én születtek:

• 1841–ben Bierbauer Lipót Ferenc fizika- és kémiatanár az ő érdeme a győri vízvezeték megalapítása
• 1846–ban Réthy Mór fizikus, matematikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja
• 1895–ben Uray Tivadar Kossuth-díjas magyar színész 
• 1897–ben Ronald Norrish Nobel-díjas brit kémikus,
• 1902–ben Fenyő László Baumgarten-díjas magyar költő, műfordító, műkritikus
• 1922–ben Lakatos Imre magyar származású angol matematika- és tudományfilozófus

Zelk Zoltán: Varjúnóta

 Elmúlt a nyár,

Kár érte, kár.

Sárgul a táj,

Kár érte, kár.

Repülni kél

nagy szárnyú szél,

messzire száll

e csúf madár.

A hegy mögül

felhő röpül-

meg-megered,

már csepereg.

Ősz eső,

fát verdeső,-

fázik a táj,

kár érte, kár.

 A következő zenét szintén a rajzversenyhez ajánljuk: Petőfi-Kaláka: A négyökrös szekér

Mi lesz a héten?

• Ma van Tivadar névnapja.
• A Tivadar férfinév, a Teodor magyar név változata
• Az 1990-es években a Tivadar igen ritka név volt, a 2000-es években sem szerepelt a 100 leggyakoribb férfinév között.
• Híres Tivadarok: Duka Tivadarorvos, India-kutató, Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának feldolgozója.
• Bilicsi Tivadar színész
• Magyari Tivadarerdélyi egyetemi tanár, szociológus, a kolozsvári egyetem magyar részének volt rektora; író, humorista
• Boldog névnapot kívánunk a Tivadaroknak és azoknak is akik a héten ünneplik a névnapjukat, valamint szeretettel köszöntjük azokat is akiknek születésnapjuk lesz.
• Holnap Réka napja lesz. Szerdán a Mártonokat ünnepeljük.
• Márton napjához, november 11-hez számos népszokás, néphit kapcsolódik Magyarországon, melyek egyrészt Szent Márton és a ludak legendájához kötődnek, másrészt az év végéhez, a mezőgazdasági munkák befejeződéséhez.
• Csütörtökön Jónás, pénteken Szilvia napja lesz.

A következő zenét is a rajzversenyhez ajánljuk: Wolf Kati: Az utazás

Iskolai hírek:

A múlt héten már meghirdettük a Liszt Ferenc Emlékmúzeum rajzpályázatát. Téma: Az utazás, ahol az itt elhangzott zenék egyikére kell művet alkotni. A beadási határidő: november 16. Részletekért Szirják Edit nénit keressétek!

 Az utolsó rajzversenyhez ajánlott zenével elköszönnek az iskolarádió munkatársai. A szerkesztő Bence, és a bemondók:  Mindenkinek szép hetet és jó tanulást kívánunk! Sziasztok!

Zene: Republic: Erdő közepében