Ma van a nemzeti összetartozás napja. De miért éppen június 4-én emlékezünk meg róla?
Az I. világháború végén Versailles-ban, a Kis Trianonnak nevezett palotában íratták alá a magyar delegációval azt a békeszerződést, amelyben Magyarország elvesztette területeinek jelentős részét. Ez az esemény 101 évvel előtt, 1920. június 4-én történt. Ezzel a békediktátummal eltűnt az Osztrák–Magyar Monarchia a térképről, és Magyarország lakosságának létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk ma, a TRIANON EMLÉKNAPJÁn.
Volt egyszer egy ország, ahol élt a magyar. A Kárpátok védték, ha jött a zivatar. Az idők folyamán ráéheztek mások. Széjjeldarabolták Nagy-Magyarországot.
Akartuk mi élők? Tehetünk mi róla? Felelős mindezért: a vén Európa! Széttépték országunk, sok millió szívet, kisebbség nemzetünk öt országban, így lett.
Ki kérdez ma minket, jó nektek így élni? Kinek van jogában szíveinket tépni? Trianont sínylődi hat ország magyarja. Köztük nem sok akad, aki így akarja.
Ezeréves múltat biztosított nekünk,
s mi erre a múltra mindég büszkék leszünk.
De megjelent Trianon és sorsokkal játszva,
csodás országunk darabokra vágta.
Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom ..
A magyar delegációt a tárgyalásokon gróf Apponyi Albert vezette. Szigorú értelemben vett tárgyalás nem folyt, az Antant képviselői fogadták a magyar küldöttséget, és egyszerűen közölték vele a feltételeket. Ezután átvették a magyar álláspontot tartalmazó dokumentumokat, majd pár nap múlva – lényegében anélkül, hogy figyelembe vették volna a magyar érveket – közölték a döntést.
Az ember azt hiszi, hogy nagyon okosan elrendezte a sorsot. De a sorsot nem lehet elrendezni. Egyszerre csak jön valami, hirtelen, egy nap, amikor nem is várod, és fölborul minden. Vége. Vége. A sorsot nem lehet elrendezni. A sors rendezi el az embert.
Nincs, ahova hazatérjek,
ténfergek, mint a kísértet
éjszaka.
Süt a napfény, mégse látnak,
a magyar a nagyvilágnak
árvája.
Megy az élet, jő az élet,
ebek vagyunk és cselédek,
bolondok.
Csak csöndesen, szívem aludj
jó nekem így, jó nekem úgy,
akárhogy.
Így végezték bús hatalmak,
olcsó víz a magyar harmat,
sárba hull.
Édesanyám, minek szültél?
Elhervadtál, megőszültél
hiába.
A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát.
Erdélyt Romániához
Felvidéket és Kárpátalját Csehszlovákiához
Bánát Nyugati részét a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, Keleti részét pedig Romániához
Bácskát, Muraközt, Dél-Baranyát a Szerb-Horvát Szlovén Királysághoz
Őrvidéket Ausztriához.
Magyarország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkent.
Lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra.
3,3 millió magyar került határon kívülre, ez a magyarság 1/3-a.
Az elcsatolt területek fele színmagyar település volt.
Üzent az Olt, Maros, Szamos,
minden hullámuk vértől zavaros.
Halljátok ott túl a Tiszán,
mit zeng a szél a Hargitán,
mit visszhangzanak a csíki hegyek?
Erdély hegyein sűrű fellegek.
Ez itt magyar föld, és az is marad,
tiporják bár most idegen hadak,
Csaba mondája új erőre kel,
segít a víz, a tűz, a csillagok,
és nem leszünk mások, csak magyarok!
A békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Több, mint 3 millió magyar rekedt kívül az új magyar állam határain, azaz magyarok kerültek szülőföldjükön kisebbségbe.
Nézd ezt a fát. Látod a sok falevelet rajta? Mindegyiknek, még a legkisebbiknek is van mélyen lent a földben egy kis hajszálgyökerecskéje, mely élettel látja el. Ősszel lehull a levél, igaz. Minden ősszel lehull. De annak a kis hajszálgyökerecskének a jóvoltából visszatér újra minden tavasszal. Ha azonban a gyökérszál pusztul el ott a föld alatt, a levelecske nem tér vissza többé, s idő múltával elpusztul a fa is. Mert a gyökérben van az élet, érted? Aki pedig elmegy, nem viheti magával a gyökereket. S akinek nincs gyökere, az elvész. Sok magyar veszett el így, nagyon sok. Gondolj a gyökérre.
A trianoni békeszerződés aláírása a magyar nemzet gyásznapja, melyről így írt a korabeli tudósító:
" A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat és a borongós őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették... Ma tehát elszakították tőlünk a ragyogó magyar városokat a kincses Kolozsvárt, a Székelyföldet, a Rákócziak Kassáját, a koronázó Pozsonyt, az iparkodó Temesvárt, a vértanúk városát Aradot és a többit mind, felnevelt kedves gyermekeinket, a drága, szép magyar centrumokat. Ma hazátlanná tettek véreink közül sok millió hű és becsületes embert... A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott."
Talán harminc esztendeje mart belém először az eleven húsig Trianon… Az ukrán–szlovák határral közepén kettévágott magyar község, Szelmenc önmagában is Európa szégyene. Az egyesülő Európáé is. Testvérek, fiak, szülők, szomszédok, barátok a szögesdróttal megerősített határon kiabáltak át egymásnak, könnyeiket törölgetve érdeklődtek egymás sorsáról. Mindössze tíz lépést kellett volna tenniük, hogy kezet fogjanak vagy megöleljék egymást, de erre csak akkor volt lehetőségük, ha száz kilométert utaztak.”
1920-ban Magyarország háborúvesztes, térdre kényszerített ország volt; ma független, demokratikus és – hála 1956-os forradalmának, az 1989-es Németország egyesítését lehetővé tevő határnyitásának – Európa- és világszerte megbecsült ország. Akkor területének feldarabolása, a nemzet részekre szaggatása volt a tét; most baráti megállapodás a szomszédjaival.
Ø Trianon árnyékában élve feledjünk el minden személyi sérelmet, pártoskodást és nyújtsunk testvérkezet mindenkinek, aki szívében és szándékában magyar, még akkor is, ha nézeteink sok mindenben nem egyeznek.
Ne szíts átkot, bárki bántott
Ne szídd a sorsot, mit Isten reád ontott
Ne látszon orcádon bánat, fanyar. Légy igaz magyar!
Ø A mai nap üzenete, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság.
