Szent Mihály-napra vonatkozóan számos, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes, mint például:
Szent Mihály lova deres, behozza a telet! vagy
Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.
Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani.
A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra.
Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.
Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
A juhászok úgy tartották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe.
Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere.
Úgy is mondják, hogy "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet".
A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.
Szent Mihály napjára már megforr a déli szőlőhegyek - az évi átlagnál korábban szüretelt - szőlőinek bora. Ezért hívták a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot.
Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak.
Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret kezdetének az időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).
E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
